Közösképviselő - Közösképviselés - Közöskepviselet - Közösképviselőm
Mert mi a lakóparkok jövőjét képviseljük. Mi a lakóparkokat képviseljük, család tagjaként dolgozunk, és „családtagnak" is érezzük magunkat a lakóparkokban. Mi alakítjuk a lakóparkok jövőjét. Kapcsolat: +36 30 555 4367
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Jelzálog bejegyeztetése közös költség tartozás miatt - társasház
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv.-ben (Tht.) foglaltak szerint a társasháznak lehetősége van arra, hogy jelzáloggal terhelje meg annak a tulajdonostársnak a társasházi ingatlanát - a külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadot --, aki legalább 6 hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került. A jelzálog bejegyzésének elrendelése 6 hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető.
A jelzálog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére vagy a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) bejegyzést elrendelő nyilatkozata, vagy a közgyűlés vonatkozó határozata alapján nyílik lehetőség.
1.
Az egyszerűbb és gyorsabb megoldás, ha közgyűlés összehívása nélkül, a közös képviselő nyilatkozata alapján indul az eljárás, erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha a társasháznak van elfogadott és érvényes szervezeti- és működési szabályzata, mely a közös képviselőnek a nyilatkozat megtételére szóló felhatalmazását tartalmazza. [Tht. 31. §]
2.
Amennyiben a társasháznak nincs elfogadott szervezeti- és működési szabályzata, vagy az nem tartalmazza az 1. pont szerinti felhatalmazást, úgy a jelzálog bejegyeztetéséhez közgyűlés határozatára van szükség.
A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. [Tht. 30. § (2) bek.](1). A határozatban fel kell tüntetni a hátralékos tulajdonostárs nevét, a megterhelendő ingatlan helyrajzi számát - de legalább az azonosításához szükséges címét --, és a tartozás pontos összegét(2), melynek biztosítására a jelzálog bejegyeztetését kérik.
A határozatot a tulajdonostárs részére a jogorvoslat lehetőségére történő figyelmeztetéssel(3) kézbesíteni kell.
A közös képviselő nyilatkozatát és a közgyűlési határozatot egyaránt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az jelzálog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A jelzálog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, mely jelenleg megterhelendő ingatlanonként 12.000,- Ft. összeg.
Az eljárást a közös képviselők jelentősen gyorsíthatják azáltal, ha előkészítik és az ügyvédi megbízási szerződés megkötésével egyidejűleg a jogi képviselőnek átadják a szükséges iratokat, adatokat:
- A közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáról hozott határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv (jegyzőkönyv kivonat) eredeti vagy közjegyző által hitelesített példánya, céges közös képviselet esetén 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonat és eredeti vagy hitelesített aláírási címpéldány. Amennyiben a közgyűlési határozat, aláírási címpéldány az illetékes földhivatalhoz egy korábbi ügyben már benyújtásra került, ezen ügynek az ügyszáma.
- Szervezeti- és Működési Szabályzat, valamint a fölhivatali benyújtásának ügyszáma
- a hátralékos tulajdonostárs részletező közös költség kimutatása
- korábbi felszólító levelek az átvétel igazolásával (eredeti tértivevény, átvételi elismervény)
- a megterhelendő ingatlan helyrajzi száma vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja
A zálogjog érvényesítése
A társasházi törvény rendelkezései alapján a társasház jogszabályi felhatalmazást kap arra, hogy egyoldalú nyilatkozatával jelzálogot alapítson a tartozó tulajdonostárs ingatlanán. A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból - törvény eltérő rendelkezése hiányában - más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. [Ptk. 251. § (1) bek.]. A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. [Ptk. 255. § (1) bek.]
Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a jelzálog annak biztosítására szolgál, hogy a Társasház a végrehajtási eljárásban hozzájusson követeléséhez, a végrehajtási eljárás megindításához azonban jogerős, marasztalást tartalmazó bírósági határozatra - jogerős fizetési meghagyásra, ítéletre, jogerős végzéssel jóváhagyott perbeli egyezségre - van szükség.
Amennyiben a jelzálog bejegyeztetése - mely sok esetben elegendő nyomást gyakorol a becsületesebb tulajdonostársakra tartozásuk megfizetésére - nem járt eredménnyel, ajánlott megfontolni a bírósági eljárás mielőbbi megindítását.
Jelzálog törlése
Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Tht. 32. § (3) bek.]
A törlésre irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező [Inytv. 26. § (2) bek.]. A jelzálog törlésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, mely jelenleg megterhelendő ingatlanonként 6.000,- Ft. összeg.
* Megjegyzés: A fenti tájékoztatás általános jellegű. Konkrét ügyben - az eset tényállására, az esetleges időközbeni jogszabályváltozásokra figyelemmel - az eljárás, csatolandó iratok köre eltérően alakulhat.
Jegyzetek:
(1) Fontos megjegyeznünk, hogy a közgyűlés egyéb napirendi pontjai, a többi elfogadandó határozat körében a határozatképesség számításánál őt is figyelembe kell venni, hogy a hátralékos tulajdonostárs szavazati joga egyéb kérdések tekintetében nem eshet korlátozás alá.
(2) pl. "X,- Ft. és járulékai" A tartozás összegeként (X) a tőketartozást kell feltüntetni, annak kamatai, az érvényesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségek a járulékok körébe esnek.
(3) Tht. 42. § (1): Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
e-mail: kozoskepviselo.rr@gmail.com
tel: +36 30 555 4367
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 81
Tegnapi: 21
Heti: 141
Havi: 424
Össz.: 157 651
Látogatottság növelés
Közösképviselő - Közösképviselés - Közöskepviselet - Közösképviselőm - © 2008 - 2024 - kozoskepviselok.hupont.hu